addicted to politics

Mielőtt elindulnánk valamely romkocsmába új esztendőt köszönteni, futólag még tekintsük át, mi történt 2012. második felében!

2012. július 1-jén hatályba lépett az új munkajogi kódex.

Az új szabályozás több alkotmányossági - khm! - akarom mondani alaptörvényességi aggályt is felvet, mindjárt azok a rendelkezések, amelyek szerint a munkáltatók a munkaidőn túl is ellenőrizhetik a munkavállalókat, vagyis bekukucskálhatnak privát szférájukba.

Ennél is fájóbban érintheti a bérből és fizetésből élőket, hogy az éjszakai pótlék 30-ról 15%-osra csökkent, a 15%-os délutáni pótlék megszűnt. A rendelkezések hatását már a pénztárcánkon érezzük.

A Ténytár elemzése részletesen áttekinti mindazokat a munkavállalók számára hátrányos rendelkezéseket, amelyeket a plebejusok pártja, a Fidesz meghonosított. Különösen felháborítóak ezek közül azok a szabályok, amelyek lehetővé teszik a régiónként (!) eltérő minimálbér megállapítását. Nesze neked egyenlőként kezelés! Történelmi ködbe vesző hajdanvolt dicsőségünket idézi a horthysta suhintásra (gombnyomásra) visszatért kaució intézménye, azaz a munkavállalói biztosíték.

2012 augusztusa a Londoni Olimpia jegyében telt.

Magyarország az éremtáblázat 9. helyén zárt, felemelő pillanatokat köszönhetünk kiváló sportolóinknak. Szívből gratulálunk sikerükhöz és kívánunk kitartást, hasonlóan jó eredményeket a továbbiakban!

Van tehát mire büszkének lennünk magyarként.

És van egy másik perspektíva is:

2012. szeptember 10-én éjjel új értelmet nyert a családon belüli erőszak kérdése.

"Talán az anyáknak vissza kéne térniük a gyereknevelés mellé, szülni két-három vagy inkább négy-öt gyereket, és akkor lenne értelme annak, hogy jobban megbecsülnék egymást, és fel sem merülhetne a családon belüli erőszak." Igen, a felvilágosodás addig is csupán pislákoló lángja végleg kialudt az országház üléstermében, amikor az idézett mondatok elhagyták Varga István fideszes képviselő száját.

A Jobbik sem volt rest felvenni az országgyűlési vita, helyesbítek, diskurzus ritmusát, a következő felszólalás másnak nem tulajdonítható, mint agyi katasztrófának: "a nagy női jogvédelem közepette, a jogokért való harcolás közepette a mondanivalójuk sokszor átcsapott egyfajta férfigyűlöletbe, egyfajta női felsőbbrendűség kifejezésébe."

2012. október 23-ától ismét bízhatunk a szabad politikai versenyben.

Bajnai Gordon beszédével korábban hosszan foglalkoztunk

ünnepi események egy időre trendfordulót hoztak a magyar belpolitikában: az Együtt 2014 Mozgalom erős támogatottságra talált a bizonytalan szavazók körében. Ezzel együtt is megállapítható, hogy a sikeres repülőrajt kevés lesz az üdvösséghez.

Valami azonban mégis megváltozott október 23-án: a ciklus kezdete óta először vált a szélesebb közönség számára is hihetővé, hogy a Fidesz 2014-ben leváltható, hogy a jelenlegi kurzus nem marad évtizedekig a nyakunkon.

Persze, ehhez sok-sok felelős kompromisszumos döntésre lenne szükség más ellenzéki erők részéről. Az MSZP bár stabil középpárt, jó volna, ha werberi erősítés helyett némi önkritikát mutatna, és nem versengésbe kezdene az Első Számú Kezdeményező szerepéért. Az LMP pedig 2,5 év parlamenti jelenlét után kinőhetné gyermekbetegségeit, a dackorszak eljátszásra most az országnak nincsen ideje.

2012. november 12-én megszületett az új választási eljárási törvény.

Két héttel korábban a 2/3 beemelte az Alaptörvény átmeneti rendelkezései közzé a választási regisztráció intézményét. Ezzel megvalósult a választójog mint alapvető jog szükségtelen korlátozása. Szükségtelen, mert hazánkban létezik lakcímnyilvántartás.

Sokszor hallhattuk az érvet, hogy ez vagy az intézmény ilyen és olyan másik ország jogrendszerében is megtalálható. Nyakamat teszem rá, jelen bejegyzésben nincsen olyan szó, amely ne volna megtalálható egy másik ország jogrendszerében. Mégsem volna ajánlatos alkotmányos rangra emelni.

Azt is hallhattuk, s az AB legutóbbi döntése után ismét ezt az utat igyekszik bejárni a 2/3, hogy amit beleírnak az alaptörvénybe, az nem lehet alkotmányellenes. Ha ez így van, ha bármilyen tetszés szerinti zagyvaság az alkotmány szintjére emelhető, s ha az AB-nek nincsen joga vizsgálni az alaptörvény rendelkezéseinek alkotmányosságát, tehát nem létezik egy, a textuson túli elvont mérce, akkor egyáltalán mi az AB létezésének értelme? S miért egy úgynevezett Alkotmány vagy Alaptörvény jelenti a vizsgálat mércéjét? Miért nem egy tetszőleges elnevezésű és tetszőleges rendelkezéseket tartalmazó bármely más jogszabály? Pl. a sertéstartó telepekről származó szennyvíz elvezetésének minimális követelményeiről. Elvégre abba is beleírható erőből, hogy a tej fekete, a hajléktalanok méltósága jólfésültségükből ered, a magyar föld meg nem eladó...

Ideje volna felismerni, hogy a parlamenti gőzhenger szája ízének megfelelő toldozgatás-foldozgatás egy nevetséges közhelygyűjtemény szintjére süllyeszti a 2/3 kreációját.

2012 decemberében a diákok elvitték a show-t.

Bár ez a hónap sem telt események nélkül, kétségtelen, hogy a kormány kommunikációs bénázása, a valóság fölött méterekkel való lebegés súlytalanságából eredő lázálomszerű ötletelés, s az ennek hatására heteken át tartó diákmegmozdulások jelentették az év politikai csúcspontját.

Mert az csúcs volt, amit a diákok tettek: megmutatták, hogy nem félnek, megmutatták, hogy mi az a civil kurázsi, s megmutatták, hogy a 2/3 is meghátrálásra kényszeríthető.

A Télirózsás forradalom ok arra, hogy bízzunk a jövőben.

Az atp jelen bejegyzésével búcsúztatja 2012-t, s kíván minden kedves olvasójának eredményekben gazdag új esztendőt!

Ha tetszett a bejegyzés, kövess minket 2013-ban a facebookon is!